Egyéni védőeszköz juttatási rend kialakítása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyértelműen rögzíti az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés alapvető feltételeit. Meghatározza, hogy a különböző munkatevékenységek során milyen módon, milyen elvek mentén kell gondoskodni az egyéni védőeszközök biztosításáról, kiadásáról és szakszerű alkalmazásáról.

A jogszabály értelmében a munkáltató köteles egyéni védőeszközt biztosítani minden olyan munkavállaló számára, akinek munkaköre vagy munkahelye egészségkárosító hatással járhat, illetve fennáll a testi épség veszélyeztetésének kockázata. Az egyéni védőeszközök juttatása akkor is kötelező, ha azt közegészségügyi szempontok indokolják – függetlenül attól, hogy a kockázat azonnal, vagy csak hosszabb távon jelentkezik.

Annak meghatározása, hogy az egyes munkakörökben milyen egyéni védőeszközök használata szükséges, az úgynevezett Egyéni Védőeszköz Juttatási Rend alapján történik. Ez a dokumentum részletesen rögzíti a szükséges védőfelszerelések típusát, a használatuk módját, a juttatás feltételeit, valamint azt is, hogy milyen körülmények között, milyen gyakorisággal kell azokat biztosítani.

Az egyéni védőeszközök juttatásának belső szabályait a munkáltató írásban köteles meghatározni. Ennek kidolgozása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért kizárólag megfelelő szakképesítéssel rendelkező, gyakorlott szakember végezheti, aki ismeri a vonatkozó előírásokat és a munkahely sajátos kockázatait.

Az egyéni védőeszközök biztosítása és azok szakszerű, következetes alkalmazása teljes mértékben a munkáltató felelőssége. A jól átgondolt, naprakész juttatási rend nemcsak a jogszabályi megfelelést garantálja, hanem érezhetően növeli a munkavállalók biztonságát, támogatja egészségük megőrzését, csökkenti a balesetek számát, és hosszú távon a vállalkozás működésének stabilitásához is hozzájárul.